11.

2008 október 9. | Szerző: Nurse |

 Valaki nyakon önthetne egy adag önbizalommal! De komolyan! Tényleg jó lenne hinni abban, hogy nem felesleges időpocsékolás, az amit csinálok. Ma, munka után postára adtam elsőszülöttemet egy “mukodj, mukodj” kíséretében. Ha már a postáig elmentem,  egy ilyen fontos dolgot végrehajtottam, akkor jutalmat érdemlek, gondoltam, így bevettem magam egy könyváruházba. Férjek gyöngye azt mondaná, ha már tudna róla, hogy kár volt. Egy-egy futó pillanatig én is így érzem, amikor a számla végösszegére gondolok, de ez az illat! Ez feledted számokat, apadó bankkártyát, kitörli a könyvtárak fellelhetőségét. Nagyon szeretem az új könyvek semmivel össze nem hasonlítható illatát. A szűz könyv érintését, a találomra felütött oldalak finomságát. Ezt csak egy új könyv tudja adni, amibe még nem itta be magát a por, a lakás egyéb illata. Aztán az olvasás. Vannak ezek az elktronikus könyvek. Ha olvasod, ott kell ülnöd a számítógép előtt, ami valljuk be, elég kényelmetlen módja a kikapcsolódásnak.  Én szeretem, amikor a könyvvel végigfekszem az ágyon, amikor kieseik a kezemből és a koppanására riadok. Amikor keresgélhetek egy kicsit, bele-beleolvasva az következő fejezetekbe. Telerakom könyvjelzőkkel, vagy csak fogok egy ceruzát és aláhúzok egy számomra érdekes mondatot. Magammal viszem, ha utazok, ha várakozok, nem vagyok egyedül. Nem örülnék, ha azt mondanák, holnaptól nem lesz nyomtatott könyv, ha olvasni akarsz, használd az internetet, vagy egyéb adathordozót. Könyvet akarok, illatos könyvet!

Ma befejeztem Albert Györgyi könyvét. Szerintem, senki sem mossa le rólam, hogy azért kezdtem el olvasni, mert meghalt és csámcsogok kicsit az életén. Nos, egyik nap nekiláttam a könyvnek, ami szerintem nem egy átütő irodalom, másnap tele volt minden a hírrel, hogy meghalt Albert Györgyi. Tagadhatatlan, hogy Élt. Hol jól, hol rosszul. Egyéniség volt. Bevalom, néha irigyeltem. Na, nem az alkoholizmusáért, a félresikerült házasságaiért, nem a kapcsolataiért. Nem. Amit irigyeltem, az a lehetőség, hogy ha jól gazdálkodott volna, mennyi mindenre képes lehetett volna. Mindaz volt, ami én csak álmaimban lehettem. Nem biztos, hogy én nem követtem volna el az Ő hibáit, de talán kicsivel másként intéztem volna a dolgaimat.