<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Írásgyakorlatok</provider_name><provider_url>https://irasgyakorlatok.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Nurse</author_name><author_url>https://irasgyakorlatok.cafeblog.hu/author/Nurse-2/</author_url><title>40.</title><html>&lt;P align=justify&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Courier&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Verdana&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #006600&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #006600&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #003300&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: &quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Arial&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Verdana&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #003300&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Verdana&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #003300&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Verdana&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #003300&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Verdana&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #003333&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #003333&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Verdana&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: rgb(0,51,0)&quot;&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;&nbsp;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 12pt; COLOR: #003300; FONT-FAMILY: Verdana; mso-fareast-font-family: &#039;Times New Roman&#039;; mso-bidi-font-family: &#039;Times New Roman&#039;; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA&quot;&gt;Isten ma úgy gondolta, nem kínoz tovább, sőt némi kis segítséget küld hozzám egy gyógymasszőr képében. Nincs ellenemre az ilyen segítség. De komolyan! Mennyei érzés feküdni fél órán keresztül a gyógynövény illatú szobában. Csak feküdni és hagyni, hogy a finom ujjak zenét játszanak a hátamon, valami andalító, nyugtató, lágy zenét. Csak érezni, ahogy élénkül a vérkeringés, oldódnak a görcsök, lazulnak az izmok. A gondolatok messziről elkerülnek, most ne is lássanak, úgysem foglakoznék velük, csak magukra hagyottan keringenének a levegőben, annak meg semmi értelme. Még két perc és álomba szenderülök, de sajnos csörgött az óra, véget ért az álom, folytatódott a keserű valóság.&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>